Mi is ott voltunk:o)

A kis zselici falu, Magyarlukafa búcsúja minket is csalogatott.

A hűvöskés őszi időjárás sem tántorított el, hogy népes forgatagában megcsodáljuk a kézművesek portékáit.

Bár idén már lekésett az aki eddig nem vett részt, de jövőre feltétlenül pótolja.

Nekem nagyon tetszett az egyszerűsége és a színes hagyományőrző kézművesek vására.

Hiszen ha Kapolcsra gondolok, amikor zsong a fejem a rengeteg árustól és nem tudom hová nézzek vagy lépjek, akkor egy ilyen kicsi vásár felüdülés.

Itt egy utcácskába elfért mindenféle jó: nemez, bőr, fa, textil, mézes...

A gyerekek nagyon élvezték a játszót és az íjazást, ahol órákig ellettek volna.

Kicsit fázósan, de jókedvűen indultunk haza.

Aztán az autóban is folytattuk a bulit, mind az öten nagyon vígan voltunk.

Hangos röhögés zaját és az új nád síp hangját még a sofőr is jól viselte.

Az otthon maradottakat a vásárfiával vígasztaltuk, a búcsúból az dukál:o))

Madárlesen

Még nincs is kész, de már így is csábító.

Íme egy utolsó őszi dekoráció!

Már nem terveztem többet és éppen a karácsonyi, téli díszeket kezdtem tervezni, amikor

úgy éreztem ez kihagyhatatlan.

Jó megérzés volt:o)

Üvegcserepek

Az őszi napsütés már csak beköszön, és mire elmerülhetnénk benne,

már el is illant.

Apró pici örömök.

Reggel még ködös és nyirkos minden, aztán ha szerencsénk van,

pár órás napfürdőzés vár ránk.

Ilyenkor muszáj kimenni, okot keresni a kint létre.

Lehet, hogy ezek az utolsó őszi pillanatok és a lágy napsütést felváltja a csípős, szeles téli

napfény?

De az már csak bágyadt és gyenge, a kezünk és a szánk kicserepesedik tőle.

Olyan mint a jeges ital télen.

Szeretem az őszt!!

Szépek a színei, olyan nyugodt és mégis a sokszínűsége felélénkít.

A bogyók téli eleségei a kertünk számtalan madarának.


A vadszőlő talán soha sem mutat olyan jól, mint az őszi ruhájában.

Ti is menjetek és tartsátok az arcotokat a nap felé:o)

Nem mai gyerekek!

Madaras szenvedélyem már régebben is meg volt,

itt van belőlük néhány.

Ezek a libák olyan édesek.

Nagyon kedves ahogy a szív billeg a nyakában.

Mégis mindenki a földbe szúrós változatát kérték tőlem.

(De tessék vigyázni az esőt nem szeretik!)

A szalvéta rátét is egy próbálkozás volt,de már leszoktam róla.

Sokkal jobban szeretem festeni a mintákat.

Most, hogy a bútor festéssel is ismerkedem egyre jobban megy a mintázás.

Gyakorlat teszi a mestert:o)

Gá-gá-gá :oD

Sál télire, nekem

Az egyre nyúló éjszakákon készül a sál:o)

Mire felkerül a télikabát, talán a végére is érek.

Igazából nem sálnak indult, de amikor rájöttem, hogy takarót horgolni

mekkora feladat, sállá változott.

Egyik kedvenc blogomon láttam meg, ahol ilyen pici kockákból ágyterítő, takaró készült.

Gondoltam ezt én is kipróbálom....egyszer:o)

Rózsák és csíkos zokni

Már megint egy tyúk!!!

De ilyen még nem volt:o)

Romantikus.

Rózsaszín.

Rózsás.

Hálószobába, nappaliba

vagy

ablakba is illik.

Nálunk a hálóban szokott fityegni, ahol csíkos a függöny és rózsaszín virágos az ágynemű.

Ez olyan egész évben kint lehet féle, nem szólnak rád, hogy még mindíg kint van.

Húsvéti tyúkokkal már előfordulhat:o)

Mohazöld és fehér

Az őszi színek után jönnek a szürkés, tompább árnyalatok.

A szürkés kék és zöld fehérrel kombinálva nagy klasszikus. Kedvenc filmem a

Büszkeség és balítélet (Colin Firth), pont ezt a hangulatot adja vissza.

Érdemes megnézni a film színeit, hátterét, a szoba belsők képeit.

(Az a legjobb, amikor már annyiszor láttál egy filmet, hogy a háttér is feltűnik,

sőt kiemelkedik.)