2012. november 14., szerda

Havihegyi zarándoklat




Egy képet látok.
Nem színes vagy fekete fehér.
A képen kéz, a kézben én.
Nem egészben csak egy részem:

Szívem

Kézben szívem marokra fogva, összenyomva
vagy lazán simogatón lassan mocorogva.
Tart kitart.
Emel.
Fel a fénybe a napsütésbe.
Néha szorít és nyomorít.
Présel és lé csöpög az ujjain.

Inkább nyomjon forrón
marjon vagy szaggasson,
de el ne engedjen.
A hideg mélységbe ne eresszen.

Viselem én sorsom
hordom, mint a rongyom.
Csak a fény az maradjon.
A remény el ne hagyjon.

2012. november 11., vasárnap

Éjszaka Betlehemben nemezkép


A megbújó, összebújó szent család nagyom kedves számomra.
Mindig azaz érzés, melegség tölt el, amit az első gyermekem születése után éreztem.
Mi hárman hasonló kis sziget voltunk.


Köszönöm Csík Máriának, Rieger Erikának és Farkas Jánosnak, hogy szerették a képem.

2012. november 6., kedd

Már vártalak.



Sok mindenre lehet várni, várakozni. Esetleg ácsingózni vagy vágyódni.
Egy Koncz Zsuzsa szám jut erről eszembe: "....az életünk nem más mint állandó nyugtalan örök várakozás. Mikor az ember már senkit sem vár az mindennek a vége már." (Könnyű kis kabátban..)
Ilyen vagy hasonló várakozásokat érzek, érzünk naponta. Hasonló érzés az is amikor egy munkának neki látunk és lázasan várjuk, hogy milyen lesz a végeredmény. A festésben az a jó, hogy nem rejti el szemünk elől magát. Látjuk ahogyan felépül, elkészül. Amikor nemezelek sok türelmet kell gyakorolnom, mert nem láthatom a mintás felületet. Néha ez nem sikerül és korán nyitom ki, vágom fel. 
Persze szidom magam ilyenkor rendesen, hogy miért nem bírtam ki még negyedórát. Tehát türelmetlenség ellen kiváló próba a nemezelés.
A festést pedig levezetésnek ajánlom mindenkinek.
*
A mintákat a nyári TÁ-BOR ban tanultam és már régóta szerettem volna megfesteni.
A székely bútornak a színei, mintái nagyon kötöttek, de talán ettől olyan érdekes, hogy mit tudsz ebből te megvalósítani. Motiválók még a templomunk kazettás mennyezetei is. A templom építők fontosnak tartották az erdélyi kazetta díszítését másolni, ennek hangulatát vissza adni.
Amikor nézegetem mindig új ötleteim születnek. Néha az jut eszembe milyen jó lenne egy jegyzetfüzettel menni misére, akkor nem felejtem el amíg haza érek. De lehet, hogy ez is várakozás és annál nagyobb az öröm a beteljesülés amikor végre alkalmam lesz dolgozni.
Biztos így van, ha mindent azonnal elvégezhetnénk, elérhetnénk nem is lenne az olyan örömteli.