Nemezes ősz emlékei

Boldog karácsonyt

Nyakék

Tá-bor 2013

Nemez mandala

Mag, csíra, virág

Az antiochiás barátaimnak

A múlt héten antiochiás nagy hétvégén voltunk, belepillantottunk az utolsó nap eseményeibe. Kicsit részesei lehettünk a gyerekek rácsodálkozásának, amikor (talán először) vallásos élményben volt részük. Jó érzés, ha átélhetünk valami szépet, ami elmélyíti hitünket és szeretetünket, de annál nincs jobb, amikor a gyerekeink érzéseiből a nekik most kitáruló világból részesülhetünk. A meghatottságuk, feltáruló gondolataik nagyon mélyek voltak. Sokszor hasonlították magukat és egymást a virághoz, ami kinyílik, ezért nem véletlen, hogy Én is úgy gondoltam rájuk, mint a mag amit elvetünk, a csíra amely magában hordozza a vitalitást és végül a virág amely színével és formájával is gyönyörködtet.
Gyerekek között mindig jó lenni.  

Orgona virágok

A mandulafa már elvirágzott, a tavasz nyárra váltott, a kert legszebb pillanatai ezek, mielőtt a nap égető pillantása elérné. A zöldnek mélysége, ereje van, tele élette és lendülettel, olyan mint az ember aki feltámadt. A zöld reményt ad, de ne bízzuk el magunkat, lássuk meg a lilát is.

Egy dunántúli mandulafáról

EGY DUNÁNTÚLI MANDULAFÁRÓL 

Herkules ilyet a Hesperidák kertjébe' se látott,
  Hősi Ulysses sem Alkinoos szigetén.
Még boldog szigetek bő rétjein is csoda lenne,
  Nemhogy a pannon-föld északi hűs rögein.

S íme virágzik a mandulafácska merészen a télben,
  Ám csodaszép rügyeit zuzmara fogja be majd!
Mandulafám, kicsi Phyllis, nincs még fecske e tájon,
  Vagy hát oly nehezen vártad az ifju Tavaszt?