Minden madár társat választ...

"Csak a szem mely tovább akar látni Csak a fül mely felfogja a csendet

 A kéz mely szomorú hogy szárnynak kicsi A szív mely mint kalitkában a kakas Az érzékek melyek titkot rejtenek Kell a test hogy megkerüljön a lélek"
Jan Twardowski

"Minden növényi ábrázolás közül az életfa, más néven világfa a legösszetettebb és legegyetemesebb jelentésű.

Utal életre és halálra, az örök fejlődésre és növekedésre, a folytonos megújulásra.

Az életfa hitvilágát a magyar népmesék őrzik: az ÚT, amelyen a mesehős az égbe, vagy az alvilágba jut.

                            Az ősi kultúrákban a magasra növő fa jelképezte a föld ég felé törő életerőit, a földi élet Isten közelségébe törekvő vágyait és hajtásait.

Mélyre nyúló gyökereivel viszont a földalatti világgal való kapcsolatokat idézte fel.

A fa törzsével, ágaival, gyökereivel az égi, a földi, a föld-alatti világgal való kapcsolatkialakítás lehetőségének jelképes értékévé vált.

A fa világszinteket összekötő jelképes jelentésében a lovas kultúrák népei a világmindenség isteni rendezési elvét látták, amelyet világfának neveztek. A valóságban soha nem létező, sötét álmok, gondolatok, lények és történések lakhelye. Itt “élnek” a szellemek és kísértetek, s a gonosz lelkek szintén ide kerülnek, tehát a Gyökérvilág egy részét tekinthetjük Alvilágnak is.

 A Gyökérszint végtelen méretű és kuszaságú, hiszen a Világfa szintjei nem mérhetőek emberi mértékkel! A Gyökérszint a Világmindenség és a lelkek birodalmának fénytelen, sötét része.

 Törzsszint: a Világfa középső szintje kettős világ. Itt helyezkedik el ugyanis a telje.

Valóság, s itt nyitható átjáró a Valóságból a Révülők Világába, a mesék és álmok birodalmába is. Aki képes révülni, itt lépi át a küszöböt, s jut a Törzsszintre, hogy azután leereszkedjen a Gyökérszintre, vagy felemelkedjen a Lombszintre. A régi sámánok is innen indultak vándorlásaikra a szellemek és istenek birodalmába. Minden, ami ébren körülvesz minket, amit tapintunk, hallunk, látunk, az a Törzsszinten létezik.

Lombszint: a Tetejetlen Fa legfelső szintje  rejti magában a legtöbb csodát, mesét, varázslatot, bűbájt.  Színes, változatos, kiismerhetetlen világ ez, ahol álom-, és meselények, tündérek, sárkányok, révülők és istenek, magas rendű szellemek és az égbolt lényei élnek. A gallyak, vesszők és a milliárdnyi levél kuszaságát senki át nem láthatja, meg nem ismerheti teljesen."

Angyali testvérek

Add, Uram, hogy úgy nézzek magamra,

„ahogy csodára nézni illik”,

„mindenre, amit kaptam, ami vagyok”,

a te hatalmas Ajándékod!

Engedd megbecsülnöm és megköszönnöm

Téged Magamban,

és add, hogy osztozzam

Magamból, Rajtad, Másoknak,

mert Ajándéknak teremtettél!

 

Vértesaljai László SJ

Nemez életfa

Weöres Sándor: Szembe-fordított tükrök

   Örömöm sokszorozódjék a te örömödben.

   Hiányosságom váljék jósággá benned.

     Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz

       úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy minden-

    nek javára legyél.

      Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad

    a föld, fölötted az ég, benned a létra.

       Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a tor-

    zítatlan létezésben.

       Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az össz-

   hang állapotában.

Shirdak és kendő

Napfényben

Pettson és Findusz apró lényei ihlették ezt a kicsi gyíkot. Az egyszerűség jegyében készült, csak a hátára csempésztem némi rafinériát azt is óvatosan. A varrást kétféle zölddel készítettem, goblein fonallal mert a vékony cérna inkább bele simul mint kiemelkedik.

*

A kertünk tele van gyíkokkal és még kitudja kik lapulnak a bokrok alatt, szeretjük őket vigyázunk rájuk. Amikor látogatóban van nálunk a szüleim kutyája felbolydul az egész kert. Minden zugba bele kapar mindent kikotor, ahogy egy tacsinak illik Lola már csak ilyen.  Ekkor rejtekekből átköltöznek egy újabb még fel nem fedezett zugba, hogy aztán ismét békésen élhessenek. 

Csíksomlyóra vittük a keresztünket

Zarándokok voltunk mi is és könyörögtünk a Szűzanyához.

 Ó én édes jó Istenem,
oltalmazóm, segedelmem,
vándorlásban reménységem,
ínségemben lágy kenyerem.

 Vándorfecske sebes szárnyát,
vándorlegény vándorbotját,
vándor székely reménységét,
Jézus áldd meg Erdély földjét.

Vándorfecske hazatalál,
édesanyja fészkére száll.
Hazajöttünk, megáldott a
Csíksomlyói Szűz Mária.

Sárkányos ufó

Sárkányos úfós sárkány...

Balaskó Attilával gyúrtunk nemrég a Szőr-kőrben bábokat, az enyém kicsi és rémes lett, de mégis szeretnivaló. (Néha a gyerekek is ilyenek a suliban.)

A báb érdekessége, hogy még a Csille Mártival kipróbált gyöngyöket és bogyókat is beépítettem, a másik oldalon pedig üvegkavicsot tettem az orrába. Orr piercing :O))

A varrás most következik lánc öltésekkel díszítem a bogyók körül és némi fémes csillogást adok a fonalak mentén. A díszítés, varrás néha tovább tart mint szeretném, ezért gyorsan lefényképeztem biztos ami biztos alapon, mert aztán elmarad a feltöltés. Nagyon örülök, hogy az Attila mesélt a bábokról és a munkáiról, mert mindig jó olyan embereket hallgatni, tőlük tanulni akik hitelesek. 

***

A tavaszi kert eső után

Húsvétváró

Húsvéti nyúl

Kendők

Zsebes béka

Benedek fiamnak készítettem szülinapra a márciusi Szőr-körön.:O)

Festés, fonás, nemezelés

A tavaszra várakozva gondoltam, kipróbálom a fonást. A hozzávaló orsót a magyarlukafai vásárban vettem és csak most kapartam elő a dobozaim mélyéről, ahová az ősszel suvasztottam be. Az első fonalak ilyen "rusztikusra" sikeredtek, mégis nagyon elégedett és örömteli voltam. Később már finomabban és egyenletesebben fontam, egy idő után élvezni is tudtam, mert a kezem is ellazult és nem csak görcsösen markoltam.:O)))))))))))))) 

*

A farsang az idén kevesebb mulatságot és több munkát hozott, ami jó volt, mert több időt szánhattam a nemezelésre és a megrendelések teljesítésére. Gyapjút is rendszerint tavasszal vagy nyáron szoktam festeni, de most ezek a munkák szintén megelőzték a jó időt. Előkerestem a maradék festékeimet és megfestettem selymet, fonalakat, gyapjút egy kalap alatt. A színek keverése, kutyulása remek időtöltés, órákig el tudok vele vacakolni.

***

Nemez ülőpárna

A minap nagy feladatot kaptam, készítsek valamit születésnapra. A rövid idő megszabta a mintázási lehetőségeket,a  méretet, sőt még a felhasználható színeket is (hiszen a gyapjú rendelésre sem volt már lehetőségem). Az ajándék férfinak készült és fehér alapszínre gondoltam, hogy konzervatív és kevésbé hivalkodó legyen. Egy 70 éves ember már nem biztos, hogy szereti a pezsgő élénkséget, de közbeszólt a kontúr fonal, és a próba készítésénél beigazolódott, hogy megfogja a fehéret. Így mit volt mit tenni, a narancsot kellett választanom, ami az addigi összes elképzelésemet megváltoztatta, de sebaj, szeretem az ilyen meglepetéseket. 

A mintát egy bőrtarsolyon láttam és nagyon megtetszett, ezt a mintát tükröztem és a szélére már csak fonalakat tudtam rakni, ám így sem lett kevesebb. A díszítő varrásokat most sem hagyhattam ki, mert ettől a minta megemelkedett és még inkább előtűnt. 

Ez az én ülőpárnám:O))))

Színek színes szine

Gyerekekkel nemezeltünk hasonló apróságokat és amint szokás evés közben jön meg az étvágy, végül annyira belejöttem, hogy a karácsonyi vásárra is készítettem néhányat. A nemezelés öröme nekem a nagyobb tárgyak elkészítésében rejlik időnként mégis jó kipróbálni valami mást is, mert ezekben is rejlenek kihívások és sok-sok öröm.

Nemez manósapka, csizma...

 

Betlehem kiállításra készültek

 

Benedeknek sok szeretettel:O)