Hétvége a Balatonnál.
Ezt gondolta hozzánk hasonlóan még több millió ember, hiszen ha aug. 20, akkor Balcsi.
Volt is nyomor mindenhol, de nem tántorított el minket semmi.
Beálltunk mi is a sorba.
Hosszú sorokba.
Balatonfüreden kezdtük, Füred gyönyörű!
Rengeteget sétáltunk, mustot ittunk, boroztunk, ücsörögtünk itt is, ott is.
A gyerekek sem voltak restek, minden bazárba berángattak minket
és előadták, hogy mit szeretnének kapni.
Persze hevesen tiltakoztunk, egyezkedtünk ( így is több vackot kaptak mint kellett volna).
Hajóztunk is!
Most igazi hajó kirándulást tettünk, semmi autó.
Tihanyba minden évben meglátogatjuk a kedvenc helyeinket.
Souvenir,
souvenir
mindig kell!
Nekem a Levendulás bolt kihagyhatatlan. Itt ha mást nem is, legalább ötleteket merítek.
Most a cserépre festett képek nagyon tetszettek és a merített papírok kép keretben.
(A napokban ki is próbálom.)
A múlt héten egy népes, vidám nyaralóktól hemzsegő Balatont láttunk.
Mindenki pihent és jól érezte magát ( még akkor is ha a zsebesek lenyúlták a táskáját és a rendőrségen töltötte a fél éjszakát).
Ehhez képest hétfőn Siófok olyan csendes volt, hogy el sem akartuk hinni, de sajnos be kell látni
vége a nyárnak.
Most már nem a nyaralást tervezzük, hanem a könyveket kötjük. Kutatunk a szekrény mélyére behányt óvodai és iskolai cuccok között. Próbáljuk a nacit, a cipőt.
Hangosan és magunkban csak egyre gondolunk:
Mi kell az őszre?
