2013. április 28., vasárnap
2013. április 16., kedd
Egy dunántúli mandulafáról
Herkules ilyet a Hesperidák kertjébe' se látott,
Hősi Ulysses sem Alkinoos szigetén.
Még boldog szigetek bő rétjein is csoda lenne,
Nemhogy a pannon-föld északi hűs rögein.
Hősi Ulysses sem Alkinoos szigetén.
Még boldog szigetek bő rétjein is csoda lenne,
Nemhogy a pannon-föld északi hűs rögein.
S íme virágzik a mandulafácska merészen a télben,
Ám csodaszép rügyeit zuzmara fogja be majd!
Mandulafám, kicsi Phyllis, nincs még fecske e tájon,
Vagy hát oly nehezen vártad az ifju Tavaszt?
Ám csodaszép rügyeit zuzmara fogja be majd!
Mandulafám, kicsi Phyllis, nincs még fecske e tájon,
Vagy hát oly nehezen vártad az ifju Tavaszt?
2013. április 8., hétfő
Húsvétra készült
Összefonódva
Régebben is készítettem már kendőt, de ezzel még nem próbálkoztam. Amikor a selymet összenemezeljük a gyapjúval két különböző anyag kapcsolódik össze. Ám én ebben az esetben nem kettő, hanem három anyag találkozásával kísérleteztem. Az apró virágos pamut lágy esése és laza szerkezete nem tiltakozott, és belenemezelődött a gyapjú segítségével. Annyira meg tetszett ez az új lehetőség, hogy legközelebb nagyobb darabbal próbálkozom.
A sál itt még nem teljes, mert szokásomhoz híven öltésekkel és gyöngyökkel is díszítettem.
Egy gyerek vers jutott róla eszembe:
Simai Mihály: Tavaszi dúdoló
Szállj ide,
szállj oda,
ez a virágszálloda. Égre nyíló ablaka,
rétre néző ajtaja,
lepkeszárny-függönye,
a csillárja száz bibe.
Szállj ide,
szállj ide!
Mennyi nektár és virágpor!
Ilyet nem lelsz sehol máshol!
Szállj ide,
szállj oda:
most nyílt meg a szálloda.
Szállj ide,
szállj oda,
ez a virágszálloda. Égre nyíló ablaka,
rétre néző ajtaja,
lepkeszárny-függönye,
a csillárja száz bibe.
Szállj ide,
szállj ide!
Mennyi nektár és virágpor!
Ilyet nem lelsz sehol máshol!
Szállj ide,
szállj oda:
most nyílt meg a szálloda.
2013. április 3., szerda
A nyár ízei............
Még a szánkban érezzük a nyár ízeit. Édesek és pezsgők, olyan mint a cukor, ami a nyelvünkre téve pezseg és csiklandoz.
De testünk már egészen kimerült és rég elfeledte a napfényt, a rengeteg gyümölcsöt. Szomjazzuk a nyári meleget és az édes ízeit. Vágyakozunk az eperre, ami akkor a legfinomabb, ha a bokorról leszedve melegen bekapjuk, ahogy gyermekként is tettük.
De testünk már egészen kimerült és rég elfeledte a napfényt, a rengeteg gyümölcsöt. Szomjazzuk a nyári meleget és az édes ízeit. Vágyakozunk az eperre, ami akkor a legfinomabb, ha a bokorról leszedve melegen bekapjuk, ahogy gyermekként is tettük.
Alsómocsolád:O)
2013. április 1., hétfő
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)













