2014. december 16., kedd

Minden madár társat választ...



"Csak a szem mely tovább akar látni Csak a fül mely felfogja a csendet
 A kéz mely szomorú hogy szárnynak kicsi A szív mely mint kalitkában a kakas Az érzékek melyek titkot rejtenek Kell a test hogy megkerüljön a lélek"
Jan Twardowski


"Minden növényi ábrázolás közül az életfa, más néven világfa a legösszetettebb és legegyetemesebb jelentésű.
Utal életre és halálra, az örök fejlődésre és növekedésre, a folytonos megújulásra.
Az életfa hitvilágát a magyar népmesék őrzik: az ÚT, amelyen a mesehős az égbe, vagy az alvilágba jut.
                            Az ősi kultúrákban a magasra növő fa jelképezte a föld ég felé törő életerőit, a földi élet Isten közelségébe törekvő vágyait és hajtásait.
Mélyre nyúló gyökereivel viszont a földalatti világgal való kapcsolatokat idézte fel.
A fa törzsével, ágaival, gyökereivel az égi, a földi, a föld-alatti világgal való kapcsolatkialakítás lehetőségének jelképes értékévé vált.
A fa világszinteket összekötő jelképes jelentésében a lovas kultúrák népei a világmindenség isteni rendezési elvét látták, amelyet világfának neveztek. A valóságban soha nem létező, sötét álmok, gondolatok, lények és történések lakhelye. Itt “élnek” a szellemek és kísértetek, s a gonosz lelkek szintén ide kerülnek, tehát a Gyökérvilág egy részét tekinthetjük Alvilágnak is.
 A Gyökérszint végtelen méretű és kuszaságú, hiszen a Világfa szintjei nem mérhetőek emberi mértékkel! A Gyökérszint a Világmindenség és a lelkek birodalmának fénytelen, sötét része.
 Törzsszint: a Világfa középső szintje kettős világ. Itt helyezkedik el ugyanis a telje.
Valóság, s itt nyitható átjáró a Valóságból a Révülők Világába, a mesék és álmok birodalmába is. Aki képes révülni, itt lépi át a küszöböt, s jut a Törzsszintre, hogy azután leereszkedjen a Gyökérszintre, vagy felemelkedjen a Lombszintre. A régi sámánok is innen indultak vándorlásaikra a szellemek és istenek birodalmába. Minden, ami ébren körülvesz minket, amit tapintunk, hallunk, látunk, az a Törzsszinten létezik.
Lombszint: a Tetejetlen Fa legfelső szintje  rejti magában a legtöbb csodát, mesét, varázslatot, bűbájt.  Színes, változatos, kiismerhetetlen világ ez, ahol álom-, és meselények, tündérek, sárkányok, révülők és istenek, magas rendű szellemek és az égbolt lényei élnek. A gallyak, vesszők és a milliárdnyi levél kuszaságát senki át nem láthatja, meg nem ismerheti teljesen."

Angyali testvérek



Add, Uram, hogy úgy nézzek magamra,
„ahogy csodára nézni illik”,
„mindenre, amit kaptam, ami vagyok”,
a te hatalmas Ajándékod!
Engedd megbecsülnöm és megköszönnöm
Téged Magamban,
és add, hogy osztozzam
Magamból, Rajtad, Másoknak,
mert Ajándéknak teremtettél!
 
Vértesaljai László SJ

2014. november 7., péntek

Nemez életfa



Weöres Sándor: Szembe-fordított tükrök



   Örömöm sokszorozódjék a te örömödben.
   Hiányosságom váljék jósággá benned.

     Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz
       úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy minden-
    nek javára legyél.
      Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad
    a föld, fölötted az ég, benned a létra.

       Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a tor-
    zítatlan létezésben.
       Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az össz-
   hang állapotában.

2014. július 26., szombat

Napfényben




Pettson és Findusz apró lényei ihlették ezt a kicsi gyíkot. Az egyszerűség jegyében készült, csak a hátára csempésztem némi rafinériát azt is óvatosan. A varrást kétféle zölddel készítettem, goblein fonallal mert a vékony cérna inkább bele simul mint kiemelkedik.
*
A kertünk tele van gyíkokkal és még kitudja kik lapulnak a bokrok alatt, szeretjük őket vigyázunk rájuk. Amikor látogatóban van nálunk a szüleim kutyája felbolydul az egész kert. Minden zugba bele kapar mindent kikotor, ahogy egy tacsinak illik Lola már csak ilyen.  Ekkor rejtekekből átköltöznek egy újabb még fel nem fedezett zugba, hogy aztán ismét békésen élhessenek.